A lebegés oka az, hogy az űrhajó és az űrhajósok folyamatos szabadesésben vannak: együtt „zuhannak” a Föld felé, miközben nagy sebességgel haladnak előre, így állandóan elkerülik a felszínt, és pályán maradnak.
Igaz, tegyük hozzá: a jelenlegi eredmények főként laboratóriumi vizsgálatokból és állatkísérletekből származnak.
A természetes és természetközeli élőhelyek elvesztése nem csupán tájképi vagy természetvédelmi kérdés, hanem a tó ellenállóképességét, vízminőségét és hosszú távú fenntarthatóságát is érintő jelenség.
Frank Herbert epikus műve, a Dűne egy különös univerzumba vezet, ami első látásra nagyon távolinak tűnik a földi valóságtól. A regényeknek és a belőlük készült filmeknek azonban vannak tudományosan megalapozott részletei, amelyekről Dr. Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kutatója lebbenti fel a fátylat.
A cég szakértői szerint ezzel a megközelítéssel a Moore-törvény által jelzett klasszikus geometriai zsugorítás korlátai mellett is fenntartható a teljesítménynövekedés.
Az atomok hirtelen visszafelé forogtak a kísérlet során.
A kis, kék polipot 2015-ben találták a Galápagos-szigetek környékén, közel két kilométeres mélységben.
Emellett az európai stratégia fő prioritása továbbra is a Nagyfényességű Hadronütköztető, amely a jelenleg működő Nagy Hadronütköztető továbbfejlesztése lenne.
A legalapvetőbb dolgokra kérdezünk rá, de a válaszok nem biztos, hogy olyan könnyűek.
A jelenlegi fejlesztések már képesek több fénykép alapján térbeli modelleket és valósághű mozgóképeket létrehozni, a jövőben azonban a gépek a tárgyak funkcióját és fizikai tulajdonságait is felismerhetik.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az elmúlt években olyan mértékben formálta át mindennapjainkat, hogy ezen a területen is szükség van egyfajta tudatosság kialakítására, elsősorban a kritikus gondolkodás képességének erősítésére.